2016. január 17., vasárnap

Ma van szeptember 1.-je. Ebben az iskolában nincsen gólyatábor, ezért rögtön a suliba kellett menni. Mi egyből a reptérről a suliba mentünk. Pont csöngetéskor értem be a terembe. Mindenki engem nézett. Hát igen én egy félig néger lány vagyok apám részéről ezért biztosan furának tartanak ráadásul a kezemben egy deszka volt. Na mindegy megláttam hátul az ablak mellett egy üres helyet és odaültem. Mikor leültem odajött hozzám két lány.
- Szia én Ivett vagyok, ő meg itt mellettem Vivi
- Hali én Carly vagyok - mutatkoztam be.
- Huu van családod? - kérdezte tőlem Vivi mire Ivett oldalba bökte.
- Ööö igen van...mondjuk...2 tesóm a bátyám most kezdte itt a 11.-et.
- És a szüleid? - kérdezte Ivett én gyorsan tereltem a témát
- Kit ismertek az osztályból?
- Hát úgy senkit csak a nevüket tudjuk
- Ááá értem - mondtam és akkor jött be a tanár
- Szerbusztok gyerekek én leszek az osztály főnőkötök Kapusi Kálmán de szólítsatok Kálmán bának.
- Tan bá' - szólt az egyik fiú - most be fogunk mutatkozni?
- Igen be és ha már ennyire élénk vagy kezdheted te
- Oké, na én Papp Roland vagyok, de mindenki csak Rolinak hív. Egy öcsém van, de már ő is túl sok nekem - itt mindenki elnevette magát - szeretek deszkázni, haverokkal lógni meg ilyesmik. A szüleim éttermeket vezetnek.
- Nagyon szépen bemutatkoztál, na akkor most jöjjön mondjuk Carly
- Rendben - mondtam, most mit mondjak a francba- Carly - Ann Leigh vagyok mindenkinek csak Carly. Most költöztünk ide Amerikából. 2 tesóm van a bátyám most kezdte itt a 11.-et a hugom meg csak másodikos. Szeretek deszkázni, gitározni, zongorázni.
- Szép volt Carly, de mesélj valamit a szüleidről - mondta a tanár
- Inkább nem
- Ohh valaki szégyenli a szüleit, bár ilyen kinézettel nem csodálom - mondta egy pláza cica csaj
- Nem szégyenlem őket. Miért tenném? Csak nincs kedvem beszélni róluk.
- Jó, rendben akkor folytassuk veled - mutatott rá egy fiúra, de én már nem figyeltem, mert el kezdtem zenét hallgatni. Mikor kicsengettek a Iv meg Vivi odajöttek hozzám.
. Lejössz az udvarra?
- Persze - mondtam majd lementünk. Kint megláttuk az osztályunkat hála a 3 pláza cica nélkül és odamentünk.
- Hé Carly - szólt hozzám Oliver
- Igen?
- Miért nem beszéltél a szüleidről? - kérdezte
- Mert nem lényeges - ekkor elkezdett csörögni a telom - pill - mondtam a többieknek majd félre mentem egy kicsit. Jo hívott, hogy elmegyünk - e Sammel Kaaylaért mert neki sokáig bent kell maradjon mondtam, hogy persze elmegyünk.
- Na itt vagyok, csak el kellett intézzek valamit - közben megláttam a bátyámat pár sráccal úgy hogy úgy döntöttem, hogy odamegyek hozzá - Srácok majd a teremben találkozunk beszélnem kell a tesómmal, azzal elmentem. Odamentem a bátyámhoz.
- Sam! - szóltam neki, mire idenézett és megölelt és bemutatott az osztály társainak
- Srácok ő az én édes húgicám Carly, ő most kezdte a középsulit.
-Sziasztok - köszöntem nekik mire ők is visszaköszöntek, majd oroszul kezdtem el a tesómmal beszélgetni, átadtam neki amit Jo mondott és mire befejeztem akkor ment el mellettük az osztályom és gyorsan csatlakoztam hozzájuk,
- Jól hallottam, hogy oroszul beszélgetettek a tesóddal? - kérdezte az egyik fiú asszem Márknak hívják
- Jaja, ez az a nyelv amit erre felé a legkevésbé beszélnek
- Akkor otthon is így beszélgettek?
- Nem, otthon általában csak angolul beszélgetünk, a többi nyelvet csak néha nehogy elfelejtsük
- Hány nyelvet beszéltek?
- Kb. 7-et
- Azta olyan sokat? Miért beszéltek ennyit?
- A szüleink fontosnak tartották, hogy több nyelven is beszéljünk
- Értem, menjünk be gyorsan mert már becsengettek
- Oké - és felsiettünk a terembe.
Mikor felmentünk a tanár még nem volt ott így leültünk a helyünkre. Egyszer csak odajött és leült mellém Márk.
- Kérdezhetek valamit?
- Persze - mondtam neki
- Kint az udvaron mikor a nyelvekről beszélgettünk miért múlt időben beszéltél a szüleidről?
- Valóban úgy beszéltem volna? Biztos csak véletlen volt - hazudtam neki. Nem szeretek hazudni de a helyzet megkövetelte. Túl friss volt még ami történt de majd idővel biztos hogy könnyebb lesz és akkor majd tudok róluk beszélni de  most még nem megy. Mikor vége lettek az óráknak, a kapuban a deszkámmal vártam a tesóm, közben az osztálytársaimmal beszélgettem, mikor Sam megjelent elköszöntünk tőlük és mentünk a csöpp húgicánkért.
- Carly - szólt bátyám
- Hm?
- Beszéltél anyuékról a többiknek?
- Nem, még nem vagyok felkészülve rá - mikor befejeztük a beszélgetést, akkor értünk a húgom sulijához, elvettük őt, majd haza mentünk. Felmentem a fb. - re és láttam, hogy a pláza cicákon kivűl mindenki bejelölt én visszajelöltem, majd mentem filmet nézni, este letusoltam és átadtam magam az álmok világának.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése